Adatok forrásai:
Kötelező statisztikai adatszolgáltatás (teljeskörű, részleges)
Statisztikai célú felmérés (népszámlálás, állatösszeírás)
Egyéb felmérés
Adminisztratív nyilvántartások: igazgatási, adózási stb. célokból készülnek (adó, vám, banki adatok, munkaügyi, igazságszolgáltatási, cégbírósági, gazdasági kamarai, földhivatali nyilvántartások
Az elsők a primér adatok, a másodikak összefoglalóan szekunder típusú adatoknak nevezzük,
Az adatok harmadik típusába a regiszterek tartoznak
Regiszterek: névjegyzék; a gazdasági szervezetek listája, amely alkalmas azok azonosítására, adatszolgáltatás kijelölésére
Tartalmuk: azonosítók
Cím
Adatszolgáltatói kör megállapítására szolgáló ismeretek (volt e már adatszolgáltatásra kijelölve stb.)
Funkciójuk: nyilvántartás, azonosítás, adatszolgáltatásra kijelölés, mintavétel, naprakészség
Folyamatosan aktualizálják őket
Cégbíróság, okmányirodák, APEH, KSH
Regiszterek: azon nyilvántartások, amelyek tartalmazzák az egységes nemzetgazdasági osztályozási rendszerek szerint csoportosított gazdasági alanyok megnevezését és főbb adatai: vállalati névjegyzékek
Cégbíróság cégregiszter
Vám, adónyilvántartások
Probléma: naprakészség biztosítása; időbeli változások kezelése: alsó határ 10 fő foglalkoztatott, akkor bővülés-leépítés révén kiesik
Statisztikai egység lehet:
egyén,
háztartás,
szervezet-intézmény,
lakás, építmény
Részletesen a szervezetekkel foglalkozunk, ezt tovább lehet részletezni (pl. szakosodott egység, telep, szervezeti egység stb.)
Osztályozások: a statisztikai sokaság egy vagy több ismérv szerinti tagolása; az adatok elemezhetősége ezen múlik
Standard osztályozási rendszereket használnak, ezek követelményei:
Homogenitás
Átfedésmentesség: egynemű és a közgazdasági szempontból hasonló egységek egy osztályba kerüljenek
Teljesség
Az utóbbi kettő betartható, az első nem, csak többé-kevésbé közelíthető
További követelmények:
Rugalmasság
Stabilitás
Konzisztens rendszert alkossanak
Nemzetközi összehasonlíthatóság
Emellett hazai sajátosságok kifejezése (bálnavadászat és osztrigatelepek számbavétele nem fontos Mo-on)
Típusaik:
Tevékenység típusú osztályozások – TEÁOR Ágazatok osztályozása
Produktum típusú osztályozások: BTO, SZJ, ÉJ, Javak és szolgáltatások osztályozása
Egyéb osztályozások: GFO (gazdálkodási forma szerinti osztályozás), FEOR Munkaerő osztályozása; építmények; betegségek;
Területi osztályozás
TEÁOR: Tevékenységek Egységes Ágazati Osztályozási Rendszere
Világszintű: ISIC Rev. 3.1 (International Standard Industrial Classification)
EU: NACE Rev 1.1 (Nomenclature Générale Des Activités Economiques
Magyar: TEÁOR
Ehhez kapcsolódik a BTO: Belföldi termékosztályozás és SZJ: szolgáltatások jegyzéke (ez a termékeket klasszifikálja, míg a TEÁOR a tevékenységeket)
Főtevékenység: a legnagyobb hozzáadott értéket képviselő tevékenység
Másodlagos tevékenység
Kisegítő tevékenység: csak az adott egység tevékenységét szolgálja (pl. cég magánrepülőgépe csak a cég munkásit szállítja) vagy folyó költségnek képezi részét
Hierarchikus felépítésű, 4 szintje van: nemzetgazdasági ág (betű)
Ágazat (2 számjegy)
Alágazat (3 számjegy)
Szakágazat (4 számjegy)
A statisztikai egység statisztikai főtevékenysége: amely az egységen belül a legnagyobb hozzáadott értéket hozza létre. Ha szakágazati szinten egy tevékenység a hozzáadott érték több mint 50%-át teszi ki, akkor ez meghatározza besorolását. Más esetekben a besorolási szabályok szerint kell eljárni.
A besorolási szabályok:
A hozzáadott érték hiányában más mutatók alapján is meg lehet határozni: bruttó kibocsátás, árbevétel, bérek és keresetek, tárgyi eszközök értéke, foglalkoztatottak száma.
Felülről lefelé módszer
1, Megfelelő mérőszám kiválasztása (hozzáadott érték, árbevétel stb.)
2, tevékenységek felsorolása szakágazatonként
3, részarányok meghatározása
4, részarányok összesítése alágazatokra, majd ágazatokra, alágakra és nemzetgazdasági ágakra.
5, főtevékenység megállapítása:
5.2 Ezen belül a legnagyobb részarányú alág kiválasztása
5.3 Ebből a legnagyobb részarányú ágazat kiválasztása
5.4 Ebből a legnagyobb részarányú alágazat kiválasztása
5.5 Ebből a legnagyobb részarányú szakágazat kiválasztása
A tevékenység változtatása:
Megváltozhat hirtelen, egyik pillanatról a másikra, és fokozatos arányeltolódás révén. Ha a változást nem követi nyomon a statisztika, akkor az eredmények torzulnak.
A stabilitási szabály szerint az érvényes besorolást két éven keresztül kell változnia, hogy a besorolást megváltoztassák.
Különös szabály a tevékenységek vertikális és horizontális integrációjakor.