A munkaerőre vonatkozó statisztikai adatok forrásai:
Állami Foglalkoztatási Szolgálat adatai (havi adatok a megyei Munkaügyi Központok nyilvántartása alapján)
KSH munkaerőfelmérés felvétele (havi rendszerességű felmérés, negyedéves adatok)
Népszámlálás (csak 2001 évre, illetve 1990-re) vonatkozó adatok és mikrocenzus (1996, 2005)
Egyéb felmérések
Az egyes adatfelvételi módok eltérően operacionalizálják, mérik a „foglalkoztatottságot” és a „munkanélküliséget”.
A Munkaügyi Központok adatai alapján:
Regisztrált munkanélküli: az állami munkaközvetítői irodában nyilvántartásba vett személy, aki munkaviszonnyal nem rendelkezik, nem tanuló, nem nyugdíjas, foglalkoztatást elősegítő támogatásban nem részesül, munkát vagy önálló foglalkozást keres és ennek érdekében munkavégzésre rendelkezésre áll.
Munkanélküliségi ráta: A regisztrált munkanélküliek zárónapi létszáma az előző év január 1-i gazdaságilag aktív népesség százalékában. A regisztrált munkanélküliek száma településszinten elérhető információ.
A Munkaügyi Központok adatai alapján számított munkanélküliségi ráta tehát a regisztrált munkanélküliek számán alapul. A regisztrációra hatást gyakorol a mindenkori munkaügyi szabályozás, ezért a KSH a regisztrációtól független munkaerőpiaci felmérést készít a munkanélküliek számáról.
A KSH munkaerőfelmérése módszertana (az ILO – Nemzetközi Munkaügyi Hivatal – ajánlásain alapul a nemzetközi összehasonlíthatóság érdekében):
A munkaerő-felmérés a 15-74 éves személyekre irányul
15-74 éves személyek=gazdaságilag aktívak+gazdaságilag nem aktívak
Gazdaságilag aktívak=foglalkoztatott+munkanélküli
Foglalkoztatott: akinek a vizsgált időszakban (2002-ig a negyedév egyes hónapjainak 12-ik napját magában foglaló héten, 2003-tól pedig minden hónap 7-ik napját magában foglaló egy héten, vagy az azt követő 2 hét valamelyikén) legalább 1 óra jövedelmet biztosító tevékenysége volt, vagy munkájától csak átmenetileg (szabadság, betegség) miatt volt távol.
Munkanélküli: aki az adott héten nem dolgozott, a megelőző négy héten aktívan keresett munkát, és két héten belül munkába tudna állni, ha találna megfelelő állást.
A munkaerő felmérés mintája 2002-ig: a címregiszter 12775 népszámlálási körzetből áll, ez 751 település 626000 címét jelenti. A negyedéves minta körzetenként három véletlenszerűen kiválasztott címet tartalmaz, melyből havonta egyet keresnek fel az összeírók. A mintába került lakásokban minden 15-74 év közötti személytől kérnek információt gazdasági aktivitásukra vonatkozóan. A mintába bekerült háztartások hat egymást követő negyedévben szolgáltatnak adatokat, majd végleg elhagyja a mintát. A gazdasági aktivitásra, munkanélküliségre vonatkozó adatokat ebből a mintából becsülik. Az adatok megyei szinten érhetőek el, és véletlen mintavételi hibával terheltek.
A KSH lakossági munkaerőfelvétele alapján a munkanélküliség kisebbnek mutatkozik, mint az adminisztratív adatok alapján. A munkanélküliek egy része mindkét meghatározás szerint munkanélküli, másik része csak az egyik szerint.