# A gyakorló feladatlap megoldása > restart; > with(plots): # 1. feladat # Legyen f az f(x)=x^2 tg(x+1) hozzárendeléssel és a D_f=[-2,2] # értelmezési tartománnyal megadva. # # a) Ábrázold egy rajzon f és f' grafikonját! Ez alapján állapítsd meg # f lokális szélsőértékhelyeit! > > f:=x^2*tan(x+1); 2 f := x tan(x + 1) > fv:=diff(f, x); 2 2 fv := 2 x tan(x + 1) + x (1 + tan(x + 1) ) > pf:=plot(f, x=-2..2, -10..10, discont = true, color=red): > pfv:=plot(fv, x=-2..2, -10..10, discont = true, color=blue): > display(pf, pfv, title=`f:piros, f':kék`); # f-nek csak ott lehet lokális sz. é.-e, ahol fv=0, és biztosan van is, # ha fv eljelet vált. # A rajz alapján x=-0.64 és x=0 lok. sz. é. és más nincs is. # # b) Megforgatjuk f grafikonjának [-1,0] feletti részét az x-tengely # körül # 360 fokkal. Mennyi a keletkező forgástest palástjának területe? Ha # tudod, akkor a pontos eredményt add meg, ha nem lehet, akkor 5 # tizedesjegyre # pontosan! > palast_ter:=2*Pi*int( f*sqrt(1+fv^2), x=-1..0); 0 / | 2 palast_ter := 2 Pi | x tan(x + 1) | / -1 2 2 2 sqrt(1 + (2 x tan(x + 1) + x (1 + tan(x + 1) )) ) dx # A fenti eredménybl látszik, hogy az integrált a Maple nem tudja zárt # alakban kifejezni # (valószínleg nem is lehet). Ezért közelítünk: > evalf(palast_ter, 5); .59158 # # 2. Legyen g(x,y)=ch(y)/(x^2+2) és h(x,y)=ch(y)(x^2+2). # # Melyik függvénynek van lokális szélsőértékhelye az origó közelében és # hol? # Rajzold ki ezen pont közelében a függvény gradiensét! > g:=cosh(y)/(x^2+2); > h:=cosh(y)*(x^2+2); cosh(y) g := ------- 2 x + 2 2 h := cosh(y) (x + 2) > plot3d(g, x=-0.5..0.5, y=-0.5..0.5, axes=boxed, style=patchcontour, > shading=zhue, title=`g grafikonja`); > plot3d(h, x=-0.5..0.5, y=-0.5..0.5, axes=boxed, style=patchcontour, > shading=zhue, title=`h grafikonja`); # Innen látszik, hogy g-nek nyeregpontja, h-nak lok. min-a van az # origóban. # # grad_h az origó körül: > fieldplot([diff(h,x), diff(h,y)], x=-0.5..0.5, y=-0.5..0.5, > grid=[11,11], axes=boxed, title=`grad_h grfikonja`); # 3. A megfelelő mátrixok bevezetésével oldd meg az alábbi # egyenletrendszert! # 2y+3z=3 , -x+2y+4z=-2, 2x+y=1 > with(linalg): > A := matrix( [[0,2,3],[-1,2,4],[2,1,0]] ); > b := vector( [3,-2,1]); [ 0 2 3] [ ] A := [-1 2 4] [ ] [ 2 1 0] b := [3, -2, 1] > linsolve(A, b, 'rang', t); [-16, 33, -21] # Más módszerrel: > evalm( inverse(A) &* b ); [-16, 33, -21] # Tehát a megoldás: x=-16, y=33, z=-21. # # 4. Rajzold ki az alábbi kezdeti érték feladat megoldásának # grafikonját az [1,20] intervallumon! # y'=(2-x)(x+y^2), y(1)=2 > diffegy:=diff(y(x), x)=(2-x)/(x+y(x)^2); d 2 - x diffegy := -- y(x) = --------- dx 2 x + y(x) > kezdfelt:=y(1)=2; kezdfelt := y(1) = 2 > dsolve( {diffegy,kezdfelt}, y(x)); # Mivel nem kaptunk függvényt megoldásként, ezért közelítö megoldásra # van szükség. # > nummegold:=dsolve( {diffegy,kezdfelt}, y(x), numeric); nummegold := proc(rkf45_x) ... end # Próba, hogy tényleg kaptunk-e valamit: > nummegold(1.5); [x = 1.5, y(x) = 2.069989241662746] > ynum:=x->rhs(nummegold(x)[2]); ynum := x -> rhs(nummegold(x)[2]) # Próba: > ynum(1.5); 2.069989241662746 > plot('ynum(x)', x=1..20); >