A matematika szigorlat menete
TAI, 2000.
- A szigorlat két részből áll: írásbeli és szóbeli részből.
- Az írásbeli részben feladatokat kell megoldani (kb. 7 feladatot: 3-at az
első félév, 4-et a második anyagából); ennek maximális értéke 80 pont.
- A szóbeli rész számítógépes (Maple-es) feladatok megoldásából (kb. 2
feladat, maximális pontszám 20) és elméleti kérdés megválaszolásából áll.
- Az írásbeli rész teljesítéséhez a vizsgázó használhat egy általa előre,
kézzel megírt segédletet, melynek terjedelme egy darab A4-es lap. A szóbeli
részhez semmilyen segédeszköz nem használható.
- A szigorlat az írásbeli résszel kezdődik, melyet az alábbi táblázat szerinti
időpontok és helyszínek valamelyikén lehet teljesíteni. Az írásbeli dolgozat
megírására a hírdetőtáblára kitett jelentkezési lapokon kell feliratkozni,
legkésőbb a dolgozatot megelőző napig.
| május 25. |
-  |
A1-es terem |
| május 30. |
-  |
E terem |
| június 6. |
-  |
C1-es terem |
| június 13. |
-  |
E terem |
| június 20. |
-  |
C1-es terem |
| június 27. |
-  |
C1-es terem |
- A szigorlati jegy értéke elégtelen, ha az írásbeli rész pontszáma 40-nél
kisebb.
- A szigorlat szóbeli részére az írásbeli dolgozat hetében, csütörtökön (ez
alól kivétel csak az első alkalom, amikor a szóbelire május 26-án, pénteken)
-tól kerül sor a B6-os teremben.
- A szóbeli rész a számítógépes feladatmegoldással kezdődik. Amennyiben az
írásbeli részre és a számítógépes feladatmegoldásra kapott pontszámok összege
50-nél kisebb, akkor a szigorlati jegy értéke elégtelen.
- A szóbeli rész elméleti kérdésére adott válasz módosítja - javítja vagy
rontja, általában kis mértékben - az előző részekből kialakuló
osztályzatot. Azonban az elméleti rész nem tudása miatt - még egyébként
magas összpontszám esetén is - elégtelen a szigorlati jegy.
- Elégtelen szigorlati jegy esetén az egész szigorlatot elölről kell kezdeni,
függetlenül attól, hogy a szigorlat mely része miatt lett elégtelen az
osztályzat.
Horváth Zoltán