Üzletmenet-folytonosság totális katasztrófák esetén

Egy üzleti vállalkozás létrehozásakor az alapítók elkötelezik magukat arra, hogy a küldetésnyilatkozatukban megfogalmazott célokért dolgoznak, és termékeikkel, szolgáltatásukkal hosszú távon és folyamatosan elégítik ki a velük szemben támasztott követelményeket. A munkavégzés, a tervek megvalósítása azonban kockázatokkal jár, hiszen számos olyan körülmény, esemény következhet be, amelyre előre nem lehet biztosan számítani, de amelyek megzavarják a folyamatos teljesítést, amelyek pénzben, értékekben, a szolgáltatások megbízhatóságában és minőségében egyaránt komoly károkat, veszteségeket okoznak. A hagyományosan katasztrófának nevezett hatások mellett napjainkban egyre inkább újabb és újabb, az emberi gyarlóságra visszavezethető katasztrófa-tényezőkkel kell számolnunk. A terrorista-támadások világszerte komoly veszélyt jelentenek, nemcsak a vállalkozások üzleti folyamatait tekintve, hanem emberéleteket követelnek, társadalmi katasztrófákat okoznak.
Mit tehetünk? Hogyan előzhetjük meg a 21. század új katasztrófatényezőjét és más hatásokat, fel tudunk-e készülni a váratlan eseményekre? Mit kell tenni annak érdekében, hogy a váratlan szituációkban mindenki tisztában legyen a feladataival; hogyan lehet a keletkező károkat a minimálisra csökkenteni? Hogyan lehet minél rövidebb idő alatt, minél kisebb energiával és ráfordítással helyreállítani a normális állapotot? Ilyen és hasonló kérdések foglalkoztatják ma a vállalkozások vezetőit, akik választ várnak az egyáltalán nem egyszerű probléma megoldására.
2001 szeptember 11.-ének példája mindannyiunk számára tanulság lehet. Hasznos tanulmányozni a terrortámadás következményeit, azt a folyamatot, amely kitűnő bizonyítékát adta annak, hogyan lehet a lehető legkisebb veszteségekkel kikerülni a legnagyobb katasztrófákból is. A terrortámadás fekete krónikáját tanulmányozva láthatjuk, hogy az első pillanattól kezdve mindenki, személyek és az elhárításért felelős szervezetek egyaránt tudták feladataikat, ismerték az értesítési lánc fontos információit és feladatait, és azok prioritását. Egy olyan, jól előkészített, okosan és céltudatosan végrehajtott mentési folyamatnak lehettünk tanúi, amelynek eredményeként mind az emberi veszteségek, mind pedig az anyagi és eszmei károk a katasztrófa hatásának mértékét tekintve valóban minimálisak voltak. Bár a helyreállítási munkák még ma, egy év után is folynak, mégis példa- és tanulságértékű ennek a katasztrófának az előzményeit, a hátterét és a következményeket elemezni.
Az USA-ban már csaknem 3 évtizede foglalkoznak a megelőzési és helyreállítási feladatokat meghatározó katasztrófatervek készítésével és a tervezéshez hatékonyan alkalmazható módszertanok kifejlesztésével. Számos példa bizonyítja, hogy azok a vállalatok, amelyek preventív módon készültek fel a véletlen eseményekre és hatásokra, túlélték a katasztrófákat, és csökkenteni tudták a veszteségeket. Előadásomban azt kívánom bemutatni és elemezni, mi történt 2001 szeptember 11.-én, és milyen következményekkel kellett volna számolnunk, ha a katasztrófavédelmi szervezetek és a vállalkozások nem lettek volna felkészülve a kedvezőtlen, váratlan eseményekre. A terrortámadást nem az események oldaláról kívánom bemutatni, és nem is a terroristák indítékait és szándékait kívánom elemezni. Ehelyett inkább arra fókuszálok, hogyan mentettek emberéleteket, hogy az epicentrumban lévő cégek hogyan tudták másnap, vagy harmadnap folytatni üzleti tevékenységüket, vagy mentek tönkre teljesen. Mintákat mutatok be, amelyek bizonyítják,

• hogy a katasztrófa-szituációkra tudatosan felkészült cégek viszonylag kis veszteséggel kerültek ki a terrortámadásból, illetve,
• hogy azok a szervezetek, amelyek nem rendelkeztek akciótervvel, illetve amelyek nem készültek fel előzetesen a váratlan eseményekre komoly veszteségeket szenvedtek, vagy teljesen tönkrementek.

2002. január 6.