[*]
[*]
[*]

[*]
index


Az ${y}^\prime+a(x)y=b(x)$ eset

(Ezek az elsőrendű lineáris egyenletek.) 

Megemlítjük, hogy az egyenletet azért hívják lineárisnak, mert az ismeretlen y függvény csak az első hatványon szerepel f(x,y)-ban (ami most -a(x)y+b(x)).

Az egyenletet az állandó variálásának módszerével oldjuk meg.  

Először oldjuk meg a lineáris egyenletünknek megfelelő

\begin{displaymath}
{y}^\prime_h+a(x)y_h=0\end{displaymath}

differenciálegyenletet. (Ezt az eredeti, differenciálegyenlethez tartozó homogén egyenletnek, és    megkülönböztetésül az eredeti, nem azonosan 0 jobb oldalú egyenletet inhomogén differenciálegyenletnek nevezik. Vigyázat, nem tévesztendő össze ez a fogalom a változóiban homogén differenciálegyenlet fogalmával!) Erről láthatjuk, hogy szétválasztható változójú, így a megoldás felírása könnyű:

ahol A(x) a a(x) függvény egy primitív függvénye és c tetszőleges valós szám. Mivel a jobb oldal mindig pozitív (lévén egy valós szám exponenciális függvénye) és yh folytonos, ezért yh=+ece-A(x), vagy yh=-ece-A(x). Továbbá, az első egyenlethez yh-val való osztással jutottunk, így ellenőrizni kell, vajon yh=0 megoldása-e a (homogén) differenciálegyenletnek. Könnyen láthatjuk, hogy igen. Így a homogén egyenletnek az

\begin{displaymath}
y_h=+e^ce^{-A(x)},\quad\mbox{{az}}\quad y_h=+e^ce^{-A(x)},\quad\mbox{{és az}}\quad y_h=0\end{displaymath}

függvények tesznek eleget. Mivel tetszőleges, ezért ec tetszőleges pozitív szám, így a megoldási képletekben e-A(x) szorzói (rendre ec, -ec, 0) együttesen befutják a valós számok halmazát. Ezért a homogén egyenlet megoldása egy képletben is felírható:  
 \begin{displaymath}
y_h=Ce^{-A(x)},\qquad C\in{\rm I\! R}.\end{displaymath} (40)
Mivel nekünk az inhomogén egyenletet kell megoldanunk, ezért próbálkozzunk hasonló alakú függvényekkel: keressük az inhomogén differenciálegyenlet megoldását

 
y(x)=C(x)e-A(x) (41)

alakban, tehát a homogén egyenlet megoldásában szereplő állandót tegyük x-től függővé, , ,variáljuk''.

Megjegyezzük, hogy nem zártunk ki egyetlen függvényt sem azzal, hogy az egyenlet megoldását (51) alakjában keressük: tetszőleges y(x) függvényhez van olyan C(x) függvény amellyel y(x)=C(x)e-A(x), ugyanis a C(x)=y(x)eA(x) függvény megfelelő.

Helyettesítsük be az (51) alatti y(x) függvényt az eredeti egyenletbe, majd oldjuk meg C(x)-re! (A függvények argumentumában szereplő x-eket a könnyebb olvashatóság kedvéért a második egyenlettől kezdve elhagyjuk.)

ahonnan

\begin{displaymath}
C(x)=\int{e^{A(x)}b(x)\,dx+k}.\end{displaymath}

(Hogy ne keveredjünk el a sok konstans között, a ${C}^\prime$ integrálása során fellépő integrálási állandót k-val jelöltük.) Ezért a differenciálegyenlet megoldása:  
 \begin{displaymath}
y(x)=\left(\int{e^{A(x)}b(x)\,dx+k}\right)e^{-A(x)},\quad\mbox{{ahol}}\quad
A(x)=\int{a(x)\,dx}.\qquad\Box\end{displaymath} (42)

Most lássunk néhány kidolgozott feladatot.

 



4-1. kidolgozott feladat. Oldjuk meg az

\begin{displaymath}
{y}^\prime+6y=7\end{displaymath}

differenciálegyenletet!

Megoldás: Az egyenlet lineáris. Először oldjuk meg a megfelelő homogén lineáris differenciálegyenletet!

\begin{displaymath}
{y}^\prime_h+6y_h=0,\quad\mbox{{innen}}\quad\frac{dy_h}{y_h}=-6dx.\quad\mbox{{integrálva:}}\quad
 \ln\vert y_h\vert=-6x+c,\end{displaymath}

ezért (figyelembe véve az abszolút érték elhagyásáról a levezetéskor mondottakat)

yh=Ce-6x.

, ,Variáljuk'' a konstanst, azaz keressük az inhomogén differenciálegyenlet megoldását

 
y=C(x)e-6x (43)

alakban!
Visszahelyettesítve ezt az alakot a differenciálegyenletbe kapjuk

\begin{displaymath}
{\left(C(x)e^{-6x}\right)}^\prime+6C(x)e^{-6x}=7.\end{displaymath}

Végezzük el a deriválást és egyszerűsítsünk!

Ezt megoldva a

\begin{displaymath}
C(x)=\frac76e^{6x}+k,\qquad k\in{\rm I\! R}\end{displaymath}

formulát kapjuk. Beírva a most kapott eredményt (53)-be megkapjuk a differenciálegyenlet megoldását:

\begin{displaymath}
y=\left(\frac76e^{6x}+k\right)e^{-6x}=\frac76+ke^{-6x},\qquad k\in{\rm I\! R}.\end{displaymath}



 



4-2. kidolgozott feladat. Adjuk meg az

\begin{displaymath}
\sin(x){y}^\prime+\cos(x)y=1\end{displaymath}

differenciálegyenlet olyan megoldását, amelynek
a) $\frac{\displaystyle\pi}{\displaystyle2}$-ben 3,
b) 0-ban 1 a határértéke!

Megoldás: A megfelelő homogén differenciálegyenletet megoldva

Ezért a megoldást az

\begin{displaymath}
y(x)=\frac{C(x)}{\sin(x)}\end{displaymath}

alakban kell keresni. Behelyettesítve az inhomogén differenciálegyenletbe kapjuk

Ezért a differenciálegyenlet megoldása:  
 \begin{displaymath}
y=\frac{x+k}{\sin(x)},\qquad k\in{\rm I\! R}.\end{displaymath} (44)

Az a) kérdést megválaszolandó olyan k számot kell keresni, amelyre

\begin{displaymath}
\lim\limits_{x\to\pi/2}\frac{x+k}{\sin(x)}=3.\end{displaymath}

Mivel

\begin{displaymath}
\lim\limits_{x\to\pi/2}\frac{x+k}{\sin(x)}=\frac{\pi/2+k}{\sin(\pi/2)}=
\frac{\pi/2+k}{1}=\frac\pi2+k\end{displaymath}

a számláló és a nevező folytonossága miatt, ezért a)-nak $k=3-\frac{\displaystyle\pi}{\displaystyle2}$ az egyetlen megoldása.

A b) kérdés megválaszolásánál óvatosnak kell lennünk, mert 0 nem eleme a (54) alatti y függvények értelmezési tartományának. Azonban 0-nak a bal és a jobb oldali környezetében értelmezve vannak. Próbáljunk olyan k értéket találni, amellyel a fenti y bal és jobb oldali határértéke egyaránt 1.

Mivel a nevező határértéke 0, ezért a tört határértéke csak akkor lehet egy véges szám, ha a számlálónak is 0 a határértéke. (De ez nem elégséges hozzá.) Így k csak 0 lehet. Szerencsénkre a k=0-hoz tartozó  
 \begin{displaymath}
y=\frac{x}{\sin(x)}\end{displaymath} (45)
függvénynek éppen 1 a határértéke (ezt tudjuk az analízisből), ezért a (55) alatti függvény eleget tesz a kívánalmaknak.

Megjegyzés. A (55) alatti y függvény nincs értelmezve 0-ban, de határértéke létezik, ez 1. Így ha értelmezzük y-t a 0 pontban az y(0):=1 egyenlőséggel, akkor folytonos függvényt kapunk. Megmutatható, hogy az így előálló függvény még differenciálható is a 0-ban és ${y}^\prime(0)=0$. Ezért y kielégíti a differenciálegyenletet még ebben a pontban is (hiszen behelyettesítve $x=0,y=1,{y}^\prime=0$-t a differenciálegyenletbe azonosságot kapunk: $\sin(0)\cdot0+\cos(0)\cdot1=1$ valóban).

 



4-3. kidolgozott feladat. Adjuk meg az

\begin{displaymath}
\left.\begin{array}
{rcl}
x{y}^\prime+y+x^2 &=&0, \\ y(3)&=&2\end{array}\right\}\end{displaymath}

kezdetiérték-feladat megoldását!

Megoldás: Alkalmazzuk most a differenciálegyenlet megoldásának megkeresésére a (52) alatti formulát! Ehhez először a differenciálegyenletet kell a megfelelő alakra hozni.

\begin{displaymath}
{y}^\prime+\frac1xy=-x,\quad\mbox{{így}}\quad a(x)=\frac1x,\quad b(x)=-x.\end{displaymath}

Ekkor

\begin{displaymath}
A(x)=\int\frac1x\,dx=\ln(x),\quad e^{A(x)}=x,\quad e^{-A(x)}=\frac1x,\end{displaymath}

ezért a differenciálegyenlet megoldása

\begin{displaymath}
y(x)=\left(\int{x(-x)\,dx+k}\right)\frac1x=\left(-\frac{x^3}{3}+k\right)
\frac1x=\frac kx-\frac{x^2}{3}.\end{displaymath}

Behelyettesítve a kezdeti értéket

\begin{displaymath}
2=\frac k3-\frac93,\quad\mbox{{ahonnan}}\quad k=15.\end{displaymath}

Tehát a kezdetiérték-feladat megoldása:

\begin{displaymath}
y=\frac{15}{x}-\frac{x^2}{3}.\end{displaymath}



 



4-4. kidolgozott feladat. Oldjuk meg az

\begin{displaymath}
x{y}^\prime+(2x+1)y=e^{-2x}\sin(x)\end{displaymath}

differenciálegyenletet!

Megoldás: A megfelelő homogén egyenletet megoldva

A konstanst variálva y-t az

\begin{displaymath}
y=\frac{C(x)}{x}e^{-2x}\end{displaymath}

alakban keressük. Behelyettesítve ezt az inhomogén egyenletbe, majd az előálló differenciálegyenletet C-re megoldva kapjuk

így $C=-\cos(x)+k,\quad k\in{\rm I\! R}$.Ezért a differenciálegyenlet megoldása:

\begin{displaymath}
y=\frac{k-\cos(x)}{x}e^{-2x},\qquad k\in{\rm I\! R}.\end{displaymath}



 



4-5. kidolgozott feladat. Oldjuk meg az

\begin{displaymath}
{y}^\prime-\frac 2xy=x\ln(x)\end{displaymath}

differenciálegyenletet!

Megoldás: Először adjuk meg a megfelelő homogén egyenlet megoldását!

Keressük ezért az inhomogén egyenlet megoldását

y=C(x)x2

alakban! Helyettesítsük ezt be a differenciálegyenletbe és oldjuk meg az előálló egyenletet C-re!

Ezért a differenciálegyenlet megoldása:

\begin{displaymath}
y=\frac12x^2\ln^2(x)+kx^2.\end{displaymath}



[*]
Dr. Horváth Zoltán:Bevezetés a differenciálegyenletek megoldásába
Készült a SZIF-MML-rendszer felhasználásával