Partikuláris megoldás keresése - a határozatlan együtthatók módszereEbben a szakaszban az inhomogén, állandó együtthatós
Az ötlet onnan jön, hogy az előbb említett függvények deriváltjai hasonló alakúak, mint maguk a függvények, ezért egy megoldást az r(x)-hez hasonló függvények között keresünk. Azt nem várhatjuk, hogy egy függvénnyel egyből eltalálunk egy partikuláris megoldást, ezért több, számításba jövő függvénynek vesszük a lineáris kombinációját ismeretlen együtthatókkal, ezután a kapott függvényt visszahelyettesítjük a differenciálegyenletbe. A deriválások elvégzése és összevonások után a bal és jobb oldalon előforduló azonos függvények együtthatóit egyenlővé téve egyenleteket kapunk az ismeretlen együtthatókra, amelyek megoldása után felírhatunk egy partikuláris megoldást. Mielőtt továbbmennénk, nézzünk meg egy példát! Megoldás: Mivel a jobb oldal elsőfokú polinom, ezért keressük a megoldást is az elsőfokú polinomok között! Az y=ax+b függvényt a differenciálegyenletbe beírva ahonnan a egyenleteket kapjuk, rendre az elsőfokú és a konstans tagok együtthatóit egyenlővé téve. Ezeket megoldva az a=-3, b=1 értékeket kapjuk, így az egyenlet egy partikuláris megoldásaAz alábbiakban egy táblázatot közlünk, amely különböző r(x) jobb oldalakhoz megadja, hogy milyen alakban keressük a partikuláris megoldást. Ezt az egyenlet bal oldala annyiban befolyásolja, hogy pusztán a jobb oldalra figyelve előfordulhat: a fent leírt partikuláris megoldást kereső eljárás pont a differenciálegyenletünknek megfelelő homogén egyenlet egy megoldását adja. Ekkor persze a kapott függvény nem megoldása az inhomogén egyenletnek; partikuláris megoldást úgy kapunk, hogy az előbb nyert függvényt megszorozzuk x-szel, illetve x2-tel, ha -nak mint a homogén egyenletnek megoldásának megfelelő gyök a karakterisztikus egyenletnek egyszeres, illetve kétszeres gyöke.
Vegyük észre, hogy a táblázat utolsó sora speciális esetként magában foglalja a többi sort (pl. az első sor az utolsóból , választással adódik). Csak a könnyebb használhatóság miatt tüntettük fel a többi sort. Előfordul az is, hogy egy feladatban a jobb oldal két vagy több olyan függvény összege, amely szerepel a táblázatban. Ekkor világos, hogy a partikuláris megoldást e függvényeknek megfelelő partikuláris megoldásainak az összege. (Ugyanis ha pl. r=r1+r2 a jobb oldal és y1 az r1-hez, y2 az r2-höz tartozó partikuláris megoldás, akkor y=y1+y2 partikuláris megoldása az r jobb oldalú faladatnak, amiről egy egyszerű behelyettesítéssel meggyőződhetünk.) Például r=4e2x+x2 esetén a partikuláris megoldást y=ae2x+bx2+cx+d alakban kell keresni. Eljárásunk működését megfigyelhetjük az alábbi példákon. Megoldás: Mivel a jobb oldal trigonometrikus függvény ezért a megoldást is a trigonometrikus függvények között keressük. Legyen tehát Beírva ezt a differenciálegyenletbe kapjuk Az utolsó egyenletben és együtthatóit egyenlővé téve: ahonnan a=-5, b=2, így a differenciálegyenlet egy partikuláris megoldása Megoldás: A jobb oldal ex, ezért a megoldást a alakú függvények között kellene keresnünk. Azonban ex megoldása a homogén egyenletnek, hiszen és gyöke a homogén egyenletnek megfelelő karakterisztikus egyenletnek. Ezért a fentebb elmondott elv szerint a cxex alakú függvények között kell keresgélnünk.Beírva ezt a differenciálegyenletbe kapjuk tehát tényleg kaptunk egy partikuláris megoldást, -et.
Végezetül oldjunk meg egy olyan feladatot, ahol együttesen használjuk a 3.1 szakaszban tanultakat. kezdetiérték-feladat megoldását! Megoldás: A tekintett differenciálegyenlet általános megoldása
Az előző kidolgozott feladat szerint az
A (97) homogén egyenlethez tartozó karakterisztikus egyenlet amelynek gyökei , . Ezért a homogén egyenlet általános megoldása
(96), (98) és (99) összevetéséből felírhatjuk az eredeti differenciálegyenlet általános megoldását:
ahonnan a=2/3, b=1/3. Ezért (100) szerint a kezdetiérték-feladat megoldása: | |||||||||||||||||||||||||||||||||||
Készült a SZIF-MML-rendszer felhasználásával |